Óvodás korú gyermekek képességvizsgálata

A vizsgálat célja az esetleg fennálló részképesség-zavarok időben történő felismerése.
A motoros és kognitív funkciók területén jelentkező deficitet nevezzük részképesség-zavarnak, amely intelligenciaszinttől függetlenül lép fel.

A vizsgált területek röviden:
- lateralitás
- téri és időbeni orientáció
- koncetrációs képesség
- finommozgás
- testséma
- ritmusérzék
- artikuláció
- sorbarendezés
- vizuális észlelés
- emlékezet, memória


Általános tájékoztató a gyógypedagógiai vizsgálatokról:

A vizsgálatok során képet szeretnénk adni a gyermek aktuális fejlettségi szintjéről.
Fontos, hogy a gyermeket komplexen kezeljük gyengeségeivel, erősségeivel együtt.
Minden vizsgálat egy rövid szülőkonzultációval kezdődik.
A vizsgálatok a gyermekek egyéni szükségleteihez igazodnak.
A fel nem ismert tanulási zavar miatt a gyermeket lustának, ügyetlennek minősíti a környezete.
Önértékelése csökken, önképe negatív, szorongani kezd, vagy agresszívvá válik.
Az iskolai kudarcélmények hatására másodlagos tünetek alakulhatnak ki, ilyen lehet pl. a szorongás, frusztráció, agresszivitás, dac, magatartásproblémák, depresszió, valamint jelentkezhetnek pszichoszomatikus tünetek is. Ilyenkor pszichológus segítségére is szükség lehet.

Leggyakoribb tanulási zavarok:
Diszlexia: Az olvasási zavarok az olvasásban és az olvasástanulás során megfigyelhető, az átlagtól és az elvárttól eltérő teljesítmény. A diszlexia a legtöbb meghatározás szerint az olvasás és írás zavarát egyszerre jelenti. A diszlexia legjellemzőbb tünetei: - lassú, nehézkes olvasási tempó, sok hibával - betűkihagyás, betűbetoldás, betűcsere - gyenge szövegértés és helyesírás - szegényes szókincs, szóalkotási nehézségek A diszlexia nem betegség, csupán egy állapot. Ha a gyermek megkapja a számára szükséges segítséget és érzelmi támogatást, akkor sikeresen teljesíthet az iskolában.

Diszgráfia: A diszgráfia megjelenhet az írás külalakjában, formai kivitelezésében, valamint a helyesírás zavaraiban is. Ez a két forma pedig gyakran együtt fordul elő. Alaki diszgráfia: Az írás technikai része nehéz a finommozgások, vagy a szem- kéz koordináció pontatlansága miatt. Az írás külalakja csúnya, rendezetlen az íráskép, az írás tempója lassú. Tartalmi diszgráfia: Az írás külalakja elfogadható, de nagyon gyenge a helyesírás és a gyermek nem tudja írásban kifejezni a saját gondolatait. Gyakori, hogy a gyermek hibátlanul másol, de tollbamondás során nagyon sok hibát ejt. Nagyon fontos, hogy a tanulási zavart időben felismerje a szülő vagy a pedagógus, és a gyermek megfelelő kezelésben részesüljön.

Diszkalkúlia: Az általános iskolás gyerekeknél a számolási nehézség, zavar megmutatkozhat a matematikai feladatok sikertelenségeiben és gyakran társulhat mindehhez még a sikertelenségtől való félelem is. Olyan részképesség zavar tehát, amely a különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, a számok sorrendiségének nehézsége. A diszkalkulia egy másik fajtája, amikor magával a mechanikus számolással nincs probléma, viszont a gyermek az összefüggéseket nem látja át és nem tudja a matematikai feladatokhoz kiválasztani a megfelelő módszereket és eszközöket. A szülő és pedagógus azt tapasztalja, hogy a gyermeknek a matematika komoly problémát jelent és messze alulteljesít benne, miközben egyéb tantárgyakban jó eredményei vannak. A számlálás szorosan összefügg a mozgás- és a beszédfejlődéssel.
A mozgás összerendezettségének hiánya, az éretlen figyelem nehezíti a számlálás képességének kialakulását.